Az ehavi, a szatmári nyugdíjasok problémáival foglalkozó konzultatív ülés központjában a városképet elrontó prostituáltak és koldusok álltak. Az idősek képviselői kérdőre vonták a helyi rendőrséget és az egyéb közrendért felelős szerveket: miért hagyják, hogy a város tele legyen rosszlányokkal, illetve kéregetőkkel. Szerintük ugyanis komoly büntetésekkel mindkét "csoportot" távol lehetne tartani - legalább a belvárostól.
A megyeközpontban tevékenkedő rendőrök képviseletében a Szatmárnémeti Rendőrség helyettes vezetője válaszolt a felháborodott időseknek. Horia Plescan statisztikai adatokkal tűzdelt beszédében rávilágított: komoly gond Szatmárnémetiben a prostitúció és a koldulás is, de mindkét esetben tehetetlenek.
2013-ban 144 olyan személyt azonosítottak, akiket rendszeresen kolduláson kaptak - közülük 82 volt férfi. A koldusok közül 51 volt szatmári, többségük tehát vidékről vagy esetleg más megyéből érkezett ide "pénzt keresni". Pusztadaróc, Szatmárpálfalva mellett például Hiripről is érkeznek koldusok Szatmárnémetibe, de még galaci, iasi-i illetőségű személyek is koldulnak itt. "Volt, hogy két hiripi koldust feltettünk a buszra, hogy hazavigye őket - két óra múlva már megint az egyik szatmári kereszteződésben kéregettek" - mondja a rendőr.
A koldusok kapcsán Eugeniu Avram prefektus megjegyezte: a szatmáriak is felelősek a jelenségért, akik pénzt adnak nekik. "Ha nem lenne a kéregetésből jó bevételük, akkor nem csinálnák" - foglalta össze.
A prostituáltakkal sem igazán tudnak mit kezdeni a rendőrök: naponta több rosszlányt is megbüntetnek különböző okokból, de azok soha nem fizetnek - ingatlan pedig nincs a nevükön, emiatt pedig nem is lehet behajtani a pénzt. A büntetésekkel a prostituáltak kedvét sem lehet elvenni az ilyesfajta pénzkeresettől.
"Ahhoz, hogy valakiről bebizonyosodjon, hogy prostitúcióval foglalkozik, két ember kell. A prostituált és az, aki vállalja: fizetett a szexért neki. Egyébként tehetetlenek vagyunk" - tudtuk meg a hatóság emberétől.